A forralt bor az igazán hithű borkedvelők számára valóságos bűn, mint amilyen régen a boros cola volt. Az egyszerű halandóknak pedig meggyőződésük, hogy forralt bort – legalább is otthon – csak kevésbé jó minőségű borból szabad elkészíteni.
Mikor is fogyasztunk forralt bort?
Télen. Hidegben. Hóban. Fagyban. Vásárokon. Fesztiválokon. Tömegben. Bögrét szorongatva. Otthon a haverokkal, saját recept alapján.
Érezzük egyáltalán az ízét?
Érdekes-e egyáltalán, milyen borból van, vagy csak azt nézzük vörös-e vagy fehér? Beszélhetünk-e minőségi, igényesen elkészített forralt borról, melyet még talán a borász is szívesen elkészít, netalán még meg is kóstol?
Hogyan isszuk?
Arról van szó, hogy egy bizonyos bort – cukorral, mézzel és fűszerekkel ízesítünk, tulajdonképpen édesítünk. Szabad-e ilyet a borral? Felvállalható-e a jó forralt boros recept? Mi azt valljuk, igen! Na de akkor hogyan?
Mi a története?
Igaz, hogy a forralt bor készítése ahhoz köthető, hogy régebben gyorsabban romlottak a borok a technológiai hiányosságok miatt, de azt gondoljuk, óriási tévhit, hogy rossz borból kell vagy lehet forralt bort készíteni!
Szerintünk milyen a jó forralt bor?
Ha szeretjük és akarunk inni igazán jó forralt bort, akkor bizony vállaljuk fel, hogy olyan borból készítjük el, amit tisztán is jó ízűen meginnánk!
Mi most egy üveg testes, robosztus, száraz vöröset vettünk alapul, amihez kevés mézet, egy egész narancs héját, valamint citrusféléket és narancsot adtunk. Ehhez ment egy egész fahéjrúd és csipet szegfűszeg, valamint kiskanál gyömbér és két egész csillagánizs. És ami a lényeg: hiába forralt bor a neve, ne forraljuk fel, amikor elértük a körülbelül 78 fokot vegyük le a tűzről és 4-5 percig főzzük, majd forrón – de ne a fűtött lakásban, hanem plédekkel a teraszon vagy séta közben, igyuk meg.
Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlókat is olvasni a jövőben, akkor látogasd weboldalunk vagy kövess minket itt.
Mondjuk ki hogy igen is lehet!!! De nem LIDLis Glühwein alapból fele víz hozzáadásával!
🙂 Köszönjük Ferenc!